In Memoriam Prof. Diczfalusy Egon

Miskolcon született 1920. szeptember 19-én. Egyetemünkön „Summa cum laude” minősítéssel 1944-ben kapott diplomát. Tudományos pályáját a Mikrobiológia Intézetében kezdte. Első tanítómesterét, Ivánovics Györgyöt mindig nagy szeretettel emlegette. Első tudományos előadása az Egyetem Barátai Egyesületének Orvos Szekciója 6. ülésén 1943. december 14-én hangzott el „Adatok a rectális sulfanylamid-therápia kérdéséhez” címmel.

Svédországba emigrált 1946-ban, és Szent-Györgyi Albert professzor ajánlásával előbb Hans von Euler-Chelpin Nobel díjas kémikus laboratóriumába, majd röviddel később Axel Westman intézetébe a Karolinska Egyetemre került. Még nem volt svéd állampolgár és mindössze 29 éves, amikor 1949-ben a Klinikai Hormon Laboratórium vezetésével bízták meg. A Ford Alapítvány segítségével 1970-ben létrehozta a Karolinska Intézetben a nemzetközi hírű Hormon Kutató Laboratóriumot, mely vezetése alatt a nemzetközi tudományos élet a szakember-, kutatóképzés egyik fellegvárává vált. Az 1960-as évektől kezdve az Intézet kutatási profilja a szexuálszteroid- és proteohormonok bioszintézise és metabolizmusa volt. Jelentős tudományos eredményeket ért el. Nevéhez fűződik a „feto-placental unit” definíciója, mely mind elméleti ismereteinket mind klinikai gyakorlatunkat jelentős mértékben gazdagította. Alapvető megfigyeléseire a mai napig rendszeresen hivatkoznak. Tudományos érdeklődésének középpontjában a humán reprodukció, a szülészeti-nőgyógyászati endokrinológia állt. Egyik megálmodója és létrehozója volt az Egészségügyi Világszervezet Expanded Programme of Research, Development and Research Training in Human Reproduction programnak, melynek keretén belül 25 év alatt a világ számos országából közel 200 kutató kapott lehetőséget tudományos munkavégzésre és vált elkötelezett kutatóvá. A Szegedi Egyetemről is többünknek megadatott a lehetőség, hogy tanulmányúton hosszabb időt tölthettünk intézetében. Nekem abban a szerencsében volt részem, hogy mentoromnak, később atyai barátomnak tekinthettem. Stockholmi intézete az elsők között lett tagja a WHO Collaborating Centre in Research and Research Training in Human Reproduction világhálózatának. Publikációinak, könyveinek és előadásainak listája tekintélyt parancsoló. Számos tudományos díjban részesült, és hosszú azon egyetemek sora is, melyek tudományos tevékenységét „Honoris Causa” doktori címmel ismerték el. Így 1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem is díszdoktorai sorába fogadta.

Elkötelezett humanista volt, az emberért folytatott tudományt, az embert tartotta a legfontosabbnak. Szerette és gyakran használta az idézeteket; a családi címer alá az alábbi szavakat írta: Empathy, Science, Hope. Carly Florina (2002) szavaival élve, hitt az emberiséget szolgáló tudomány fejlődésében és tett is érte „A haladás nem a cinikusok, a kétkedők kezében van: a haladást azoknak köszönhetjük, akik azt hiszik, hogy minden lehetséges.”

A gyorsan változó világ kihívásairól mondotta: „A világ gyorsan és irreverzibilsen változik körülöttünk. Ugyanakkor a gyorsuló változások okairól és következményeiről alkotott felfogásunk és így világképünk is csak lassan döcög az események után és egyre jobban időszerűtlenné válik…” Az a dilemma, hogy szélvédők vagy szélmalmok épüljenek?

„Az új valóságok szele fokozott erővel fúj; ezért sokan majd szélvédőket, de azok, akiknek látomása van a jövőről, újfajta szélmalmokat fognak építeni.” (Diczfalusy, 1998.)

Hat nyelven beszélt, szerette a zenét, a művészeteket, a filozófiát, imádott utazni. A szó nemes értelmében világpolgár volt, olyan, aki a barátságot, a humanitást mindennél fontosabbnak tartotta. Gyakran idézte Euripidészt (Heraklész, 429 BC): „Whoever prefers wealth or might to the possession of good friends, thinks amiss.”

Nem feledkezett meg hazájáról, Alma Materéről sem, nemzetközi szinten kiemelkedő pre-columbian szoborgyűjteményét az Egyetemnek ajándékozta, mely ma az Orvosi Kar Dékáni Hivatalát ékesíti. Kitüntetéseit, diplomáit pedig a Női Klinika tantermének előterében láthatjuk. Ez a tárló mintegy jelzésértékű az orvostanhallgatóknak, hogy kitartó tudományos munkával komoly sikereket lehet elérni. Már 86 éves volt, amikor létrehozta az „Egon & Ann Diczfalusy Alapítványt”, ezzel emléket állítva röviddel korábban elhunyt feleségének is. Személyes vagyonából 50 000 Eurót adományozott az Alapítványnak, azt a díjat (Prince Machidol Award), melyet a Thai Királyi családtól, mint legnagyobb thaiföldi tudományos elismerést kapott. Az Alapítvány fő célkitűzése erősíteni a kapcsolatot a környező országok orvosai és kutatói között, segíteni lebontani az elmúlt évszázadban a történelem által ezen népek közé emelt falakat. A tudományos célkitűzés pedig a reproduktív egészség javítása, új kutatási programok elindítása ezen a területen, a kutatók és a fiatal orvosok cseréjének támogatása, tudományos konferenciák és kongresszusok szervezése. Ezen célt szolgálja az évente megrendezett Diczfalusy Tudományos Szimpózium, melynek keretében átadásra kerül a Diczfalusy Medal for Young Scientists és a Diczfalusy Lifetime Scientific Award. Ezzel a díjjal tüntették ki Prof. Dr. Telegdy Gyula akadémikust az elmúlt évben. Ebben az évben immár tizedszer rendezzük meg a szimpóziumot, hisszük, amit az orvosi kutatásról Diczfalusy professzor mondott:

„Mélységesen meg vagyok győződve arról, hogy az emberi körülmények tökéletesíthetőek a kutatás és az emberi tudás értelmes használatával valamint arról, hogy az élet orvosi kutatás nélkül hiba lenne.”

( Diczfalusy, 2003.)

Az elmúlt két évben egészségi állapota miatt, bármennyire is szeretett volna Szegedre látogatni, ezt már nem tehette meg. Akárhányszor telefonon beszéltem vele, mindig megemlítette szegedi barátait és azt a reményét, hogy még egyszer eljöhet Szegedre. Sajnos erre már sohasem kerülhet sor.

Barátai, tanítványai, ismerősei, tisztelői nevében búcsúzunk tőle.

Életét leginkább Gróf. Széchenyi István szavaival jellemezhetjük: „Akkor élsz, ha másokért élsz.”

Emlékét megőrizzük, igyekszünk elképzelését, céljait megvalósítani.

Prof. Dr. Bártfai György

az Egon & Ann Diczfalusy Alapítvány elnöke