Az elmúlt harminc esztendő során forradalmi változásokon ment keresztül a fogorvostudomány. A fogszabályozás, a fogbeültetés, a gyermekfogászat területén olyan új vonások jelentek meg, melyek messze meghaladják a klasszikus fogorvoslás kereteit. Elsősorban ez indokolta a teljesen különálló fogorvosképzés elindítását – mondta el a kar megalakulásáról tartott sajtótájékoztatón Benedek György, az ÁOK dékánja.

Szegeden az ötvenes években indult a fogászati oktatás, a szakosított fogorvosképzés 1960-tól datálódik, az önálló fogorvos-tudományi szakot pedig 2001-ben indították el. Utóbbi döntés következtében az elmúlt években kialakultak a tanszékcsoportok, majd önállósodtak a tanszékek.

A leendő fogorvosok oktatása módszereiben és célkitűzéseiben is némileg eltér az általános orvosképzéstől, hiszen az ötéves tanulmányok befejezését követően a frissen végzett szakemberek már képesek a betegek teljes körű fogászati ellátására – közölte Nagy Katalin (képünkön) megbízott dékán. A fogorvostan-hallgatók oktatása során mintegy 70 százalékot tesz ki a gyakorlati képzés, tanulmányaik utolsó két évében felügyelet mellett már betegellátó tevékenységet végeznek, amelynek jelentős az eszköz- és műszerigénye. Ráadásul a képzéshez az általános orvosképzéshez képest számottevően több gyakorlatvezetőre van szükség. – tette hozzá.

Az alapképzést követően Szegeden jelenleg ötféle szakképesítés – például gyermekfogászat, fogszabályozás, szájsebészet – megszerzésére van lehetőség.

Jelenleg 184 hallgatót oktatnak a szegedi karon, közülük negyvenen a három esztendeje indult angol nyelvű költségtérítéses képzésre járnak. A karon a jövőben tovább akarják bővíteni a külföldi hallgatók létszámát. Az igényeket jól tükrözi, hogy amíg kezdetekben hat diákkal indítottak el egy idegen nyelvű évfolyamot, később ez a szám már tizenkettőre, majd huszonháromra növekedett. A hallgatók félévente 5 ezer dollárt fizetnek a képzésért – mondta Nagy Katalin.

A megbízott dékán kifejtette, feltétlenül cél lenne a fogorvosi létszám növelése, hiszen Nyugat-Európában egy fogorvosra 1-2.000, Magyarországon 2.500-8.000 lakos jut.

A szakember úgy vélte, Magyarországon is növekszik az igény a fogorvosi ellátásokra. Hozzátette: a Dél-Alföldön is meg kellene teremteni annak a felté-teleit, hogy ne csak a Nyugat-Dunántúlon profitáljanak a nyugat-európai fogászati turizmusból, hanem a külföldiek szívesen elutazzanak akár a keleti határig is.