A közel 690 millió forint támogatást nyert „Szájüregi megbetegedések molekuláris vizsgálata” című (GINOP-2.3.2-15-2016-00011) kutatási program a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Kar vezetésével, a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kar, és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézet munkatársainak összefogásával valósul meg a 2016-2020 közötti időszakban. A szájüregi mikroba-közösségek vizsgálatára a modern molekuláris biológia és a felületi tudomány módszereit fogják alkalmazni a konzorcium kutatói.

A 48 hónapos projekt célja, három, a fogorvosi és orvosi gyakorlatban kiemelten fontos terület vizsgálata korszerű molekuláris biológiai módszerekkel.

A kutatók az „újgenerációs szekvenálás” módszerével elemzik a szájüregi mikroba-közösség összetételének változásait súlyos szájüregi megbetegedésekben (fogágygyulladás, szájüregi rák) és azok kezdeti stádiumaiban. (SZTE FOK, MTA SZBK BI)

Vizsgálják továbbá a Magyarországon gyakori, kedvezőtlen prognózisú szájüregi rák tipikus molekuláris jegyeinek (mutációk, DNS metiláció, egyes szabályozó molekulák) megjelenését a nyálban, mert ezek a „biomarkerek” alkalmasak lehetnek a szájüregi rák korai felismerésére és a kezelés monitorizálására. (SZTE FOK, DE FOK, MTA SZBK BI)

Végül megvizsgálják, hogy befolyásolják-e a fogpótlásban alkalmazott titán implantátumok felszíni módosításai a szervezet sejtjeinek tapadását, és ily módon gátolható-e a gyulladást (periimplantitis) okozó, titánfelszínhez tapadó baktériumok szaporodása. (SZTE FOK, DE FOK)

A projekt szakmai vezetője: Prof. Dr. Minárovits János, a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Kar Orálbiológiai és Kísérletes Fogorvostudományi Tanszék vezetője.

A megvalósításban a Kar tanszékei mellett, közreműködnek az SZTE Általános Orvostudományi Kar intézetei (Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet, Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet, Pathológiai Intézet) és klinikái (Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika, Fül-Orr-Gégészeti és Nyaksebészeti Klinika), valamint az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizikai Intézete is.

Elméleti jelentőségük mellett a projekt eredményei várhatóan alkalmazhatóak lesznek a fogorvosi és orvosi gyakorlatban is.

A szájüregi rák korai felismerésére alkalmas nyál „biomarkerek” azonosítása megalapozhatja a szájüregi rák nem-invazív korai diagnosztikáját, és lehetővé teheti a rákos betegek kezelését már a kezdeti stádiumban. Az újonnan kifejlesztendő diagnosztikai eljárás teljesen veszélytelen a páciensekre. A jobb és pontosabb diagnosztizálás javíthatja a betegek életkilátásait.

A fogászati titán implantátumok felületének módosítása elősegítheti azok gyors beépülését az állcsontokba és minimalizálhatja a bakteriális fertőzéssel járó szövődményeket. Így élettartamuk jelentősen megnövelhető. Ez különösen fontos az idősödő társadalom életminőségének fenntartásában, ugyanis a hosszú élettartamú fogászati implantátumok olyan fogpótlást tesznek lehetővé, amellyel az egészség fenntartásához szükséges rágás megtartható.

A „Szájüregi megbetegedések molekuláris vizsgálata” című projekt (GINOP-2.3.2-15-2016-00011), nyitó konferenciája Szegeden kerül megrendezésre.

Időpont:

2016. november 28. 11:00 óra

Helyszín:

MTA SZAB Székház Díszterem

(6720Szeged, Somogyi Béla utca 7.)