A Szegedi Tudományegyetem Fogászati és Szájsebészeti Klinikájának jogelődje 1924-ben létesült az akkori Egyetemi Sebészeti Klinika Fogászati és Szájsebészeti Szakrendelése formájában, az Egyetemi Rendelőintézet keretében. Megbízott vezetője ekkor Dr. Viola György volt. Munkatársainak feladatát ebben az időben elsődlegesen a betegellátás jelentette, de kezdettől fogva részt vettek a fogászat és szájsebészet iránt érdeklődők szakorvosi képzésében is. Az Egyetemi Rendelőintézet a katonai fogászattal együtt működött a Honvéd téri laktanyában 4 kezelőszékkel.

1926-ban a Fogászati Rendelő Intézet különvált a katonai fogászattól, és a Földrajzi Intézet által átengedett 3 helységben – továbbra is a Sebészeti Klinika fennhatósága alatt – egyetemi intézetként folytatja működését és megkezdődik a szakorvosképzés.

1930-ban újabb költözés után már 9 székkel és szövettani laboratóriummal rendelkezett az Intézet.

1949-ben önálló fogászati intézet alakult a Szegedi Tudományegyetemen Fog- és Szájbeteg Klinika elnevezéssel, amelynek élére Dr. Hattyasy Dezső egyetemi tanárt nevezték ki. Az újonnan létesült, egy szanatórium átalakításával létrehozott, akkori viszonyok között korszerűen berendezett és felszerelt klinikát 1950. május 1-jén avatták fel. Valójában ekkor, 1950-ben kezdődött meg a klinikán az egyetemi szintű tevékenység, az a munka, amely megalapozó előzménye a következő évtizedekben bekövetkezendő fejlődésnek.

Dr. Tóth Károly egyetemi docens sokat foglalkozott ezekben az években az ország fogorvosi ellátottságának helyzetével. Vizsgálatai során megdöbbentő adatokat tárt fel, és hozott később nyilvánosságra a fogorvosok területi eloszlásának súlyos egyenetlenségeivel kapcsolatban. Megállapította azt is, hogy a kedvezőtlen életkor szerinti megoszlás miatt az aktív fogorvosok száma csökken, s ezzel a fogyatkozással a Budapesten folyó szakosító képzés nem tud lépést tartani. Az ő nevéhez köthető, hogy fokozatosan kialakult egy olyan belső szervezeti struktúra, amely megteremtette a feltételeit az egyetemi szakosított fogorvosképzés bevezetésének. Javaslatainak jelentős szerepe volt abban, hogy a kormány elhatározta a fogorvosképzés bővítését, egyidejűleg decentralizálását. Ennek első lépése az volt, hogy az Egészségügyi Minisztérium utasítása alapján 1960-ban 16 hallgatóval megkezdődött a fogorvosképzés Szegeden, vidéki egyetemen első alkalommal hazánkban. Dr. Tóth Károly ismerte fel a korszerű fogorvosképzés nemzetközi tendenciáit és a hazai szakorvos-ellátottság regionális igényeit, ezáltal olyan fogorvosi iskolát teremtett a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, amely az országban másodikként alapos általános orvosi ismeretekkel bíró és a fogorvosi ismereteket a diploma megszerzését követően a gyakorlatban azonnal alkalmazni tudó fogorvosdoktorokat volt képes igen jó színvonalon képezni.

A szakosított fogorvosképzés tematikájának kidolgozását a Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvostudományi Karának tapasztalatai, valamint számos külföldi fogorvosképző egyetem tananyagának tanulmányozása alapján már 1960-ban megkezdték a klinika oktatói, együttműködve az elméleti intézetek és a társklinikák munkatársaival. Az 1962/63-as tanévben az új tanterv szerint indult meg a III. éves fogorvostan-hallgatók oktatása. A tematika a mindenkori követelményeknek megfelelően természetesen sokat módosult, fejlődött az idők folyamán, de szerkezete alapvetően ma is az eredeti kimunkáláson alapul. A Szegeden elsőként végzett fogorvostan-hallgatókat 1965. szeptember 4-én avatták doktorrá.

Az egészségügyi miniszter utasításával a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán II. sz. Fog- és Szájbeteg Klinika létesítését rendelte el. Dr. Tóth Károlyt 1963. május 18-án egyetemi tanárrá nevezte ki, és megbízta az új klinika igazgatói teendőinek ellátásával A feladatokat, illetve a meglévő és újonnan létesítendő osztályokat elsősorban az oktatás, emellett a betegellátás igényeinek megfelelően osztotta fel egymás között a két intézet.

A Klinika infrastruktúrájának kialakítása 1968-ra fejeződött be a régi – eredetileg szanatóriumnak épült – épület és a szomszédos lakóház átalakításával, illetve összeépítésével, az akkori európai viszonyoknak megfelelően elfogadhatóan korszerű berendezéssel. A gyakorlati képzés és ezzel együtt a betegellátás célját a didaktikai szempontok szerinti osztályokra tagozódásának megfelelően külön-külön kezelőhelyiségek szolgálták – és szolgálják azóta is a mai napig.

1973. március 1-jén az egészségügyi miniszter rendeletével az I. és II. számú Fog- és Szájbeteg Klinikát Fogászati és Szájsebészeti Klinika elnevezéssel összevonta. Az igazgató személye nem változott.

Dr. Tóth Károly nyugdíjba vonulása után Dr. Mari Albert irányításával folyt tovább a jól megalapozott tevékenység, amelynek során azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az 1968-as szervezeti és infrastrukturális feltételek az 1980-as évekre a fejlődés számára túlságosan szűk keretet jelentenek. A hetvenes évek végére és a nyolcvanas évek elejére tehető az az időszak, amikor az intézet vezetője és munkatársai intenzíven kezdeményezni kezdték a szervezeti átalakítást és az ahhoz szükséges infrastruktúra megteremtését: a fogorvostudományi kar létrehozását a Szegedi Egyetemen. A törekvést mind állami, mind egyetemi szinten teljesen jogosnak és az emberi erőforrás tekintetében megalapozottnak minősítették. A megvalósítás azonban késett, elsősorban – állítólag – pénzügyi okok miatt. Dr. Mari Albert nyugdíjba vonulása után Dr. Fazekas András, akit a Szegedi Tudományegyetem rektora 2001-ben nevezett ki a Fogászati és Szájsebészeti Klinikára tanszékvezetőnek, és akit ezzel együtt az Általános Orvostudományi Karon belül a Fogorvostudományi Szak vezetésére is felkért, az Egyetem Stratégia Fejlesztési Tervének részeként kidolgozta, a korábbi fejlesztési tervek figyelembevételével, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Fogorvostudományi Szakának fejlesztési koncepcióját, végső célként Fogorvostudományi Kar létesítését jelölve meg a Szegedi Tudományegyetemen.

Dr. Fazekas András előterjesztését 2002 áprilisában a Kari Tanács, majd májusban az Egyetemi Tanács jóváhagyta, hogy a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Fogorvostudományi Szak keretében öt önálló tanszék létesüljön a Fogászati és Szájsebészeti Klinika vezető oktatói által kidolgozott tagozódás szerint. Ennek megfelelően jött létre a Fogászati és Szájsebészeti Klinika – Fogorvostudományi Szak keretében a Konzerváló Fogászati és Parodontológiai Tanszék, a Gyermekfogászati és Fogszabályozási Tanszék és a Fogpótlástani Tanszék, természetesen mindegyik további belső tagozódással.

Emellett Dr. Fazekas András létrehozta az Orális Biológia tanszéket, mellyel a budapesti karhoz hasonlóan megalapozta az alapkutatások és a doktori iskola megalakításának lehetőségét.

Dr. Fazekas András nyugdíjba vonulása után a klinikai igazgatói és a fogorvosi szak vezetői teendőit – pályázat útján – Dr. Nagy Katalin nyerte el. Dr. Nagy Katalin folytatva elődjei elképzeléseit, sikerrel hozta létre a Fogorvostudományi Kart, melynek ő lett az első dékánja.

A Kari Tanács megalakulását követően egy hallgató-centrikus, és a nehéz gazdasági helyzet ellenére is jó oktatási, kutatási és betegellátási színvonalat produkáló, a társegyetemekkel jó szakmai és baráti kapcsolatokat ápoló fogorvos-képző hely továbbépítését tűzzük ki célul. Ennek garanciája a rendelkezésre álló, szakmailag felkészült, elkötelezetten dolgozó személyi állomány és növekvő reményünk az Egyetem által támogatott új Kari épület közeljövőbeni megvalósítására.

Megvalósította a Maxillo-faciális és a Dento-alveoláris Szájsebészet szétválasztását.

A Kar első dékánjaként megvalósította azt a régóta tervezett elképzelést, hogy megkezdjük az angol nyelvű képzést. Ma már minden évfolyamon vannak angol nyelvű képzésben résztvevő hallgatók. Az idegen nyelv képzéssel sikerült megalapozni a Kar gazdasági függetlenségét, amely lehetőséget biztosított és biztosít a kar további fejlesztéséhez.

Dr. Nagy Katalin számos tantervi változtatást, illetve új tantárgyak bevezetését valósította meg (implantológia, esztétikai fogászat, infekció kontroll a fogászatban, praxis management, időskorúak fogászati kezelése), illetve növelte a parodontológia tárgy oktatásának időtartamát.

A felsoroltakon kívül több tanszéki átalakulás kezdeményezője volt, összevonta az Orális Medicina tanszéket a Dento-alveoláris tanszékkel, egyesítette az Orális Biológia Tanszéket a Fogpótlástani Tanszékkel, önállósította a Konzerváló Fogászati, Endodonciai és Esztétikai Tanszéket. 2012-ben önálló tanszékként megalakult az Orálbiológiai és Kísérletes Fogorvostudományi Tanszék. Megalapításának célja az volt, hogy elősegítse a Szegeden képzett fogorvosok versenyképességét, lépést tartson a fogorvostudományok gyors fejlődésével, valamint biztosítsa az oktatóknak előírt tudományos fokozat megszerzéséhez szükséges tudományos kutatómunka lehetőségét.

A szegedi fogorvosképzés több mint félévszázados története alatt fogorvosdoktorok generációi és a szakma számos kiemelkedő vezetője szerezte diplomáját a szegedi iskolában.

A két dékáni ciklusát letöltött - a kart hét évig vezető – 2015. júliusában leköszönő dékán Prof. Dr. Nagy Katalin óriási erőfeszítéseket tett és tesz a szegedi iskola elismeréséért, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint az utóbbi években nagyszámú neves kutatót, iskolateremtő professzort (Prof. Etienn, Párizs) sikerült megnyerni, hogy tartsanak továbbképző előadásokat, gyakorlati kurzusokat (Prof. Sculean, Bern) és még hosszan sorolhatnánk az amerikai, német, angol, holland vezető fogorvos professzorokat Szegeden.

Új kutatási témákat vezetett be halitozis, fogágybetegség és psoriázis kapcsolata, dializáltak fogászati állapota, recesszio sebészete, csontaugmentáció és az implantáció témakörökben.

2015. július 1-jétől a kar dékánja Dr. Laczkóné Dr. Turzó Kinga, aki az elődök kimagasló munkáját folytatva kívánja öregbíteni a kar hírnevét.

2018-tól napjainkig Prof. Dr. Baráth Zoltán dékán vezeti a Fogorvostudományi Kar-t.