A 2016. évi őszi ÁOK-GYTK-FOK-ETSZK Tudományos Diákköri Konferenciája 2016. november 23-25-én kerül megrendezésre, amelynek alkalmával az ÁOK-n oktatási szünet lesz. A hallgatók részéről összesen 140 absztrakt érkezett be.

Karunk két hallgatója is előadást tart kutatásairól a konferencián.

Lévai Dóra, FOK V. évf.

SZTE FOK, Orálbiológiai és Kísérletes Fogorvostudományi Tanszék, TTIK Természettudományi és Informatikai Kar, Biológia intézet, Biotechnológiai Tanszék, SZTE ÁOK, Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet

A baktérium kölcsönhatások vizsgálata a szájüreg baktérium flórában

Bevezetés: A szájüregi betegségekben, mint például az akut és krónikus osteomyelitis, krónikus agresszív parodontitis vagy akár csak egy krónikus periapikális gyulladás, közös tényező a pathogen baktériumok jelenléte. A baktériumokra jellemző, hogy biofilmet képeznek. Mivel a fogak felszíne nem megújuló felszín, ezért ideális felület a bakteriális plakk kialakulásának. A plakkban összetett mikrobiológiai folyamatok játszódnak le. Célom olyan probiotikus baktériumok azonosítása, melyek gátolni képesek a pathogén baktériumokat és felhasználhatók különféle szájüregi betegségek gyógyításában.

Módszerek: A DSM 58-as tápoldaton felnevelt parodontopathogén baktériumot pázsitra szélesztettem. A lemezek közepére cseppentettem a probiotikus baktériumot, melyet 50 μl Gelrite-tal fixáltam. A lemezeket anaerob környezetben, 37°C-on 6 napig inkubáltam, majd megállapítottam a feltisztulások mértékét. A felhasznált probiotikus baktériumok: Lactobacillusacidophilus, Lactobacillus rhamnosus, Lactobacillus plantarum és Bifidobacterium thermophilum.

Eredmények: Az SZTE ÁOK Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézetből kapott törzseket steril körülmények között felneveltem. Ezt követően minden törzsre elvégeztem a rendszer optimalizálását (tenyésztési körülmények, inkubálás feltételei). Streptococcus oralis, Prevotella buccalis, Prevotella bivia esetén kifejezett feltisztulást tapasztaltam, aminek mértéke eltérő volt a különböző probiotikus törzsek esetén.

Megbeszélés: A fajok közötti versengés egyik mechanizmusa, amikor az egyik mikroba törzs olyan vegyületeket bocsát ki, amelyek gátolják más(ok) növekedését. A mikrobiális kompetició egy egyszerű rendszerét állítottam be és teszteltem paradontopathogének és probiotikus törzsek esetén.

Támogató: GINOP-2.3.2-15-2016-00011: Szájüregi megbetegedések molekuláris vizsgálata

Témavezetők: Dr. Kovács Kornél egyetemi tanár, Strang Orsolya tudományos segédmunkatárs, Dr. Urbán Edit egyetemi docens, Dr. Minárovits János egyetemi tanár

Karasz Gergely, FOK III. évf.

SZTE ÁOK, Kórélettani Intézet

A CRF és az urokortinok hatásai a szociabilitásra

Bevezetés: A corticotropin-releasing faktor (CRF), az urokortinok (UCN1, UCN2, UCN3) és a receptoraik (CRFR1 és CRFR2) ugyanazon CRF peptid családba tartoznak. A stressz válaszban betöltött fő szerepük mellett, ezek a peptidek a szociális viselkedésben is szerepet játszhatnak. A jelenlegi tanulmány célja, hogy kimutassuk a CRF és az urokortinok szerepét az egerek szociális interakciójában.

Módszerek: Hím CFLP egereknek intracerebroventrikulárisan (ICV) CRF-et, UCN1-et, UCN2-őt vagy UCN3-at adtunk, önmagában vagy szelektív CRFR1 (antalarmin) vagy CRFR2 antagonistával (astressin 2B) kombinálva. Az egereket Crawley-féle arénában vizsgáltuk, amely három különböző kamrából áll. Először a tesztelt hím egérnek 5 percet biztosítottunk a középső kamrában, hogy megszokja a környezetét. Ezt követően egy számára ismeretlen ketrecbe zárt hím egeret raktunk az első kamrába, egy üres ketrecet pedig a harmadik kamrába. A tesztelt hím számára további 5 percet biztosítottunk, hogy felfedezhesse az ismeretlen hím vagy az üres ketrec kamráját. A vizsgálat során a kamrákba történő belépések számát, valamint a ketrecek közelében töltött időt regisztráltuk.

Eredmények: A CRF szignifikánsan csökkentette az idegen hímhez való belépések számát és az interakció idejét. Ezzel ellentétben, az UCN1 szignifikánsan növelte az idegen hímhez való belépések számát, de az interakció ideje nem változott. UCN2 és UCN3 nem befolyásolta a belépések számát, viszont lecsökkentette az idegen hímmel való interakció idejét.

Megbeszélés: A jelenlegi tanulmány kimutatta, hogy a CRF és az UCN1 különböző szerepet töltenek be az egerek szociális interakciójában és ezeket a szerepeket különböző receptorok közvetítik. Ugyanakkor az UCN2 és az UCN3 csak kis mértékben befolyásolja az egerek szociabilitását.

Támogató: Nemzeti Agykutatási Program (KTIA_13_NAP-A-III/8)

Témavezető: Dr. Bagosi Zsolt egyetemi adjunktus

A TDK Konferencia megnyitója 2016. november 23-án 8:30-kor lesz a Szent-Györgyi Albert Oktatási Központban (Szeged, Dóm tér 13.), amelynek keretében a 2016-os orvosi-élettani Nobel-díj kapcsán Dr. Juhász Gábor Lendület ösztöndíjas kutató tart előadást. Az előadás címe: Az autofág önemésztés molekuláris mechanizmusa: a 2016-os orvosi-élettani Nobel-díj.

A Konferencia tagozatai: Aneszteziólógia és intenzív terápia, Bioinformatika, Biokémia, Családorvoslás, Egészségtudomány, Élettan, Epidemiológia, Farmakológia, Fogorvostudomány, Gyógyszerésztudomány, Immunológia, Képalkotó diagnosztika, Kísérletes genetika, Klinikai genetika, Konzervatív klinikai orvostudomány, Kórélettan, Mikrobiológia, Molekuláris biológia, Morfológia, Operatív kísérletes orvostudomány, Operatív klinikai orvostudomány, Patológia, Preventív medicina, Sejtbiológia, Szociális medicina

A 2016. november 25-én tartandó záró rendezvényen 17 órától Dr. Bert Sakmann, Nobel-díjas tudós tart előadást „From single cells & single columns to cortical networks: Coincidence detection and synaptic transmission in brain slices and brains” címmel.

A díjátadó az előadást követően, 18 órakor kezdődik.

A konferencia programfüzete (PDF)

Forrás: SZTE ÁOK